Egy régebbi posztunkban beszámoltunk már a japánoknál létező agyhullámokkal irányított farokról, most itt a másik: az agyhullámokkal irányított fülek. Nyilván ez volt a legnagyobb probléma, amelyet meg kellett oldani az agyhullámok felhasználásával. Ne értsetek félre, valahol jó dolognak tartom, nem csak a technológia fejlődése miatt, de azért is, mert az emberek elfelejtettek kommunikálni egymással, illetve igyekeznek elnyomni az érzelmeiket, melyek aztán később más formában (általában erőszakosan) törnek a felszínre. Ugyanakkor ez a kütyü lustává is tesz bennünket, nem kell legyőznünk önmagunkat, nem mi oldjuk meg a problémákat, amelyekkel fejlődhetnénk és önbizalmat szerezhetnénk, így a személyiség fejlődését inkább akadályozza. De ez az én személyes véleményem. Ti mit gondoltok róla?